Mindenki szörnyen izgatott Üvöltenek mind a címlapok Mindenki belekotyog Ha már jelen lenni nem tudott Pletykás vénasszonyok
És folyton fúj a szembe szél Ha szól a száj, mindig az ész beszél A szív csak hallgat Azt hiszi, így nyugodtan alhat De belehalhat
Mégis megköszönöm neked, hogy itt lehetek Hogy melletted mindig vár rám az idősziget Neked megköszönöm, hogy veled az lehetek Aki lenni szeretnék, akit nem csak elviselek
Néha fájdalmasabb a vigasztalás Több sebet okoz, mint maga a gyász Megaláz Ahogy a részvétről magyaráz A hideg kiráz
Mégis megköszönöm neked, hogy itt lehetek Hogy melletted mindig vár rám az idősziget Neked megköszönöm, hogy veled az lehetek Aki lenni szeretnék, akit nem csak elviselek